A Sasser Worm egy számítógépes féreg, amely leginkább a Microsoft operációs rendszert futtató PC-ket célozza meg, például a Windows 2010 és Windows XP. Akár felhasználói beavatkozás nélkül is könnyen terjed egyik gépről a másikra.
Nagyon sok embernek, mikor meghallja azt a szót, hogy „rendszergazda”, egy olyan ember jut eszébe, aki hálózótokat, portokat kapcsolgat össze, vagy aki az egyetemen, iskolában az internetes infrastruktúrát működteti. Pontosan mi a feladata egy rendszergazdának? – kapjuk meg rengetegszer a kérdést. Mi a szerepe a szakember munkájának egy cég életében, működésében vagy tágabb értelemben – és mi az, amivel ezek a szakemberek a mindennapi életünket is biztonságosabbá teszik?
Amint látni fogjuk, nem csupán egyszerűbb feladatokkal kell megbirkóznia egy ilyen szakembernek, hanem elég komoly műszaki szemléletet és felelősséget igénylő feladatok is előkerülhetnek a munkája során.
A rendszergazda (System Administrator) az a személy, aki az informatikai rendszer létrehozásáért és felügyeletéért felel. Ez rendkívül tág fogalomkört jelent: hiszen hálózatépítéstől operációs rendszerek telepítésééig minden feladat hozzájuk tartozik.
Cégen belül egy külön IT részlegnek tekinthetjük őket, azonban sok esetben költséghatékonyabb – különösen kis-és középvállalkozások esetén – külsős céget megbízni ezzel a feladattal.
A rendszergazdák feladatai közé tartoznak például:
Alapvetően sztereotípiának számít az is, hogy a rendszergazdák mindig egyedül dolgoznak – hiszen, a munka sokszor komoly együttműködési készségeket és Soft Skilleket igényel. Az is hibás elgondolás, hogy az IT világában belül a rendszergazdának nincs fontos szerepe, vagy hogy kizárólag az egyszerű, „futottak még” munkákkal bízzák meg őket. Sokszor alábecsülik a feladataikat, hiszen valójában háttérmunkát végeznek, mely nem annyira látványos, mint egy új fejlesztés vagy alkalmazás.
Egy komolyabb infrastuktúra kiépítése, üzemeltetése, karbantartása, valamint a gyors és hatékony hibaelhárítás komolyabb szaktudást és mérnöki szemléletet igényel, és ezt tükrözik vissza a szakágban megjelenő fizetések is – komolyabb cégeknél majdnem annyit keres egy senior rendszergazda, mint egy fejlesztő.
De azt is nagyon fontos átgondolni, hogy a szakember rendkívül öszetett szakmai munkát kell, hogy végezzen nap mint nap. Ez pedig kifejezetten felelősségteljessé teszi annak munkáját.
Egy leálló szerver, összeomló levelezési rendszer, vagy kiszivárgó üzleti adatok, információk pótolhatatlan veszteséget vagy anyagi kárt képesek okozni egy cég életében. Gondoljunk csak arra, hogy mi történik abban az esetben, ha nem megfelelő megoldást választunk biztonsági adatok mentésére – bizonyos üzleti titkok felbecsülhetetlen értékűek, adatszivárgás esetén akár több tízmillió forintos bírsággal is számolhatunk.
Általában kijelenthető, hogy a rendszerüzemeltetés havidíja elenyésző ahhoz a kockázathoz képest, mellyel számolhatunk. Fontos észben tartanunk, hogy egy hiba felderítése akár hardvertudást is igényel, ezzel viszont még a mai IT szakemberek nagy része sem rendelkezik. Egy rendszerüzemeltetőnek kiemelten fontos a gyors hibaelhárítási képesség, készség is.
Szerepük fontosságának megítélésekor nem csupán arra érdemes hagyatkoznunk, hogy milyen fontos szerepük van egy cég, vállalat, vagy iskola életében. Az életünkben megtalálható szokványos dolgok is a fejük tetejére állnának, ha nem látná el senki a feladataikat. Ezek – többek közt:
Alapvetően téves elgondolás, hogy ők csupán a hálózatokhoz, szerverekhez, frissítésekhez értenek. Aktívan részt vehetnek a beruházásokban és a pénzügyi megbeszélésekben, együttműködnek a fejlesztői csapattal és a menedzsmenttel, alapvető rálátással rendelkeznek a technológiai igényekre, elvárásokra és a különféle trendekre. És ami a legfontosabb: képesek akár “konyhanyelven” is kommunikálni, ha ennek igénye merülne fel.
Rendszergazdai szolgáltaltatások kérése – kattints!
Természetesen, minden rendszergazdai feladat bonyolultsága a cég méretétől és a támasztott elvárásoktól függ. Egy nagyobb vállalatnál általában teljes állású szakemberek foglalkoztatnak a feladatra, míg kisvállalkozásoknál általában nincs erre igény.
Külsős szakember alkalmazása esetén a díj általában függ attól is, hogy munkaidőn belül, azon kívül, esetleg ünnepnapokon lenne-e szükség segítségre. Ennek függvényében a szokásos ár 12.000 – 24.000 Ft / óra között mozog.
A monitoring jelentése – tágabb értelemben: ellenőrzés, ellenőrző, megfigyelés, megfigyelő. Nem csupán az informatika világában jelent valamilyen folyamatos vizsgálatot: egy adott jelenséget, működési folyamatot folyamatos jelleggel megfigyelés alatt tartunk annak érdekében, hogy annak a működéséről minél többet tudhassunk meg, illetve, hogy biztosítsuk a fennakadás mentes működést.